A Lavande Carla, a Levendula és az Aromás Növények a Parfümériában

Ön azt gondolja, ismeri a levendulát? Holott azt gyakran összetévesztik a lavandinnél. A levendula a nagymamáink szekrényét, a nyaralásra vezető utat, a borotvahabokat és a régi szappanokat idézi fel.
A Lavande Carla: a bio kivétel
Mon Guerlain, a Guerlain új parfümje, egy olyan eljárásnak köszönhetően mutatta be ezt az új Lavande Carlát, amely lehetővé teszi a virághoz nagyon közel álló eszencia előállítását.
Ez a levendula kivételes, bio és ehető. Íze megegyezik illatával; a Guerlain és a Maison Le Nôtre közötti találkozót követően fedezték fel.
Sokkal drágább, mint a klasszikus levendula (kb. tízszeres áron). Virágosabb, könnyedebb, finomabb és főként gyümölcsösebb. Nincs meg benne az a széna-karakter, amely a klasszikus levendulára jellemző lehet. Legjobb tudomásom szerint kizárólag a Guerlain és a Chanel használja ezt a szép levendulát.
Néhány éve már írtam egy cikket a levendulával és a lavandinnél kapcsolatban. Mivel azonban manapság nagyon jelen van a parfümériában, úgy éreztem, érdemes újra foglalkozni a témával, ezúttal a rozmaring és a kakukkfű bevonásával is.
A Klasszikus Levendula (Lavandula Angustifolia)
Botanikai név: Lavandula Angustifola
Botanikai család: Ajakosvirágúak (Lamiaceae)
A Mediterrán-medencéből származó levendulát ma Bulgáriában, Oroszországban, valamint Dél-Európa országaiban – például Spanyolországban és Olaszországban – termesztik. Legfőbb termelője azonban Dél-Franciaország marad.
A francia termelés igazán más léptéket öltött azzal, hogy a levendulát Dél-Franciaországban, Grasse-ban kezdték termeszteni, a parfümériaipar kezdeteinek köszönhetően. A levendulát mindig 1000 m feletti magasságban termesztik.
Számos különböző levendulafajta létezik (a Lavandula Stoechas, a Lavandula Officinalis, a Lavandula Spica…), és ezt a növényt mindig is sokrétűen használták: a rómaiak fürdővizük illatosítására alkalmazták, a középkorban pedig gyógyászati célból. A tisztaság és a nyugalom jelképe.
Kinyerés és Olfaktív Jellemzők
A parfümériában a levendulát levendulaillóolaj formájában lehet felhasználni vízgőz-desztillációval, vagy levendula abszolút formájában illékony oldószerekkel történő extrakció útján, amely az illóolajtól nagyon eltérő illatot ad.
Ez a nagyon aromás és erőteljes jegy a déli kerteket, a nyarat idézi fel, sőt néha egy kissé vintage hangulatot kelt (felidézve a klasszikus kölnivizeket). Herbáceous, kámforos és gyógyhatású is. Friss illata bergamott-jegyet hordoz, kissé virágos, fás tónusokkal. A linalil-acetát aránya határozza meg a levendula teljes olfaktív minőségét.
Felhasználás és Parfümök
Általában a fougère illatcsaládhoz kapcsolják, a levendula a kölnivizek és a férfi parfümök jellegzetes alkotóeleme is. Ugyanakkor jelen van a chypre vagy keleti parfümök összetételében is, napjainkban pedig egyes női illatokban is megtalálható.
Főbb összetevők: Linalool, linalil-acetát, geraniol, pinén, kumarin, kámfor, timol.
Levendulát tartalmazó parfümök:
- Mon Guerlain de Guerlain
- Jicky de Guerlain
- Mouchoir de Monsieur de Guerlain
- Shalimar de Guerlain
- Héritage de Guerlain
- Jersey de Chanel
- Pour un homme de Caron
- Kouros d’Yves Saint Laurent
- Eternity for men de CK
- Belle en Rykiel de Sonia Rykiel
- Brin de Réglisse d’Hermès
- Bleu de Chanel
- Lavender Palm de Tom Ford
- Encens et Lavande de Serge Lutens
- Le Mâle de Gaultier
- Luna Rossa de Prada
A Lavandin: a hibrid unokatestvér
Botanikai név: Lavandula Burnati
Botanikai család: Ajakosvirágúak (Lamiaceae)
A levendula unokatestvéreként a lavandin a Lavandula Vera és a Lavandula spica keresztezéséből kapott hibrid levendulaváltozat. Főként Dél-Franciaországban takarítják be, az 1930-as évek óta termesztik, és manapság széles körben alkalmazzák, sokszor a levendula helyett.
Valóban, a levendula termesztése nehézségekbe ütközött (a XX. század második felétől csökkenő termelés). A lavandin viszont nagyobb mennyiségű illóolajat ad, még ha olfaktív minőségben elmarad is a valódi levendulától. A lavandinnél három fajtát különböztetünk meg: a Lavandin Grosso-t, a Lavandin Abrial-t és a Lavandin Super-t. A legtöbbet a Lavandin Grosso-t termesztik.
Olfaktív leírás: A levendulához hasonlóan a lavandinesszenciát is vízgőz-desztillációval nyerik. Ez az aromás növény kámforosabb a levendulánál, friss, kissé fás, fűszeres, és kevésbé elegáns, kevésbé kifinomult karaktert mutat, mint a valódi levendula. Ezt a kissé szappanos jegyet egyébként főként mosószerekben és szappanokban, általánosabban pedig a funkcionális parfümériában alkalmazzák.
A Rozmaring
Botanikai név: Rosemarinus Officinalis – Lamiaceae
Olfaktív család: Aromás
Ezt az aromás növényt ma Spanyolországban, Marokkóban és Olaszországban termesztik. Száraz, köves talajra van szüksége a fejlődéshez. Számos fitoterápiás tulajdonságot tulajdonítanak neki, és a konyhában is széles körben alkalmazzák. A középkorban azt tartották, hogy a rozmaring elűzi a gonosz szellemeket. Nagy Károly korában a menyegző virága is volt.
A Rozmaring a Parfümériában
A rozmaring parfümériai alkalmazása nagyon régi keletű (erre bizonyíték a L’Eau de la Reine de Hongrie a XVII. századból, amely nagy mennyiségben tartalmazta). A rozmaringeszenciát leveleinek és virágainak vízgőz-desztillációjával nyerik.
Olfaktív leírás: Aromás jegyként a rozmaring friss, herbáceous, kámforos. Fejlődésében fás, erőteljes, levendulaszerű és keserű, tömjénes és állati akcentusokat hordoz.
A kölnivizek, a férfi parfümök, a citrusos illatcsalád parfümjei, valamint a friss jegyű illatok általában rozmaringot tartalmaznak (ez a keleti parfümök fejjegyeiben is előfordulhat).
Felhasználás: A rozmaringot természetesen a kölnivizekben alkalmazzák; nagy valószínűséggel megtalálható a Jicky-ben és a Heure Bleue-ben, de legjobb tudomásom szerint a legtöbbet a Tonka Impériale (Guerlain exkluzív) tartalmaz belőle – a rozmaring-túladagolás és a tonkabab közötti kontraszttal.
Főbb összetevők: Kámfor, cineol, borneol, eucalyptol, terpének.
A Kakukkfű
Botanikai név: Thymus vulgaris
Botanikai család: Ajakosvirágúak (Lamiaceae)
Az egyiptomiak és a görögök tömjénként használták; a kakukkfű Európából származik, és ma Franciaországból, Spanyolországból, Algériából és Jugoszláviából kerül forgalomba. A citromos kakukkfű, a vadkakukkfű és a német kakukkfű ennek az aromás növénynek a sokféle fajtái közé tartozik.
A Kakukkfű a Parfümériában
Tavasszal és nyáron a kakukkfű ágait megszárítják, majd vízgőzzel desztillálják. Ez az eljárás teszi lehetővé a kakukkfűeszencia előállítását. Ez az aromás növény kámforos, herbáceous, fűszeres, nagyon intenzív gyógyhatású jegyet nyújt. Erősen jelen van a kölnivizekben, az aromás parfümökben és egyes fűszeres keleti illatokban.
Főbb összetevők: Borneol, linalool, geraniol, terpineol, timol, pinén, kámfén, cymén.
Felhasználás: A kölnivizekben is alkalmazzák, megtalálható fűszeres keleti vagy chypre akkordokban is.
Kakukkfüvet tartalmazó parfümök:
- L’eau Noire de Dior
- L’Heure Bleue de Guerlain