A hideg sajtolás a parfümériában: a citrusok illóolajának kinyerési technikája

A kivonási eljárások a parfümériában

Íme a parfümériában alkalmazott különféle alapanyag-kivonási eljárások:

• Desztilláció
• Illékony oldószeres extrakció
• Hideg sajtolás
• Enfleurage
• Head space
• CO₂-kivonás vagy sofact

Az alapanyagok a parfümőr orgonáján

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a parfümőr rendelkezésére áll 1000 természetes és 3000 szintetikus alapanyag.

Ízlésétől függően a parfümőr körülbelül 1 000 alapanyagot választ ki — szintetikust vagy természetest — az illatorgonájáról (egy olyan bútor, amely lehetővé teszi a szakember számára, hogy illóolajos flakonjait rendszerezze és tárolja).

Évről évre új alapanyagokat fedeznek fel és hoznak forgalomba, míg mások eltűnnek a szigorodó jogszabályok miatt.

A parfüm összeállításának megértése

Mielőtt a kivonási eljárást ismertetnénk, fontos felidézni, hogyan épül fel egy parfüm összeállítása.

A parfümök gyakran idéznek fel költészetet, álmokat, és érzelmeket keltenek. Ugyanakkor tudni kell, hogy megalkotásuk pontos tudományos és fizikai elveken alapul. Valóban, minden parfüm összetett, kifinomult és érzékeny, és gondosan kiválasztott illatjegyek összességét képviseli — akár tartósságuk, akár mulandóságuk miatt.

Az illat és illatjegyei egy illatpiramis formájában ábrázolhatók: a csúcsot a fejjegyek alkotják, a középső részt a szívjegyek, az alapot pedig az alapjegyek.

Ez a séma, amely inkább egyszerűnek és szemléletesnek tűnik, valójában sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik.
A jegyek valójában egymásba fonódnak, kölcsönhatásba lépnek egymással, és kölcsönösen emelik egymást.
Egy jól felépített parfüm már az első felcsapásakor érezhetővé teszi az alapjegyeket.

« Ebben az esetben azt mondhatnánk, hogy a nyitány előkészíti a végkicsengést »

Az illatpiramis a formula összeállításának egyensúlyban tartására szolgál. Ez lehetővé teszi a parfümőr számára, hogy az illatot harmonikussá tegye, és gondoskodjon arról, hogy párolgása folyamatos és fokozatos legyen. Így a parfüm képes lesz valamennyi facettáját kibontakoztatni, ami több életet és érdekességet kölcsönöz neki.

A hideg sajtolás és a fejjegyek

A fejjegyek alkotják a parfüm első benyomását. Friss, illékony és gyakran pezsgő jegyekből állnak. Ezek a fejjegyek az alkohol első, még mulandóbb illatát követően szabadulnak fel.

A citrusok a fejjegyek közé tartoznak (lásd: heszperidés facetta). Mosolyt csempésznek a parfümbe, megnyitják az illatot, és pezsgést, élénkséget kölcsönöznek neki. A parfümériában leggyakrabban használt citrusok a bergamott, az édes narancs, a keserűnarancs (bigarade), a mandarin, a lime és a citrom.

A hideg sajtolási eljárás története

A hideg sajtolási eljárást Szicíliában, Olaszországban fejlesztették ki, és a 19. század óta létezik, tehát meglehetősen régi múltra tekint vissza. Ez egy mechanikai kezelési eljárás, amelynek célja a citrusok héjában (más néven zestben vagy epikarpiumban) található illóolaj (vagy eszencia) kinyerése. Ez a kezelés kizárólag citrusokra alkalmazható.

A „szivacsos” módszer

Régen a hideg sajtolást kézzel végezték, egy „szivacsos” eljárásnak nevezett módszerrel. A gyümölcsöket kettévágták, kiszedték a belőlük a húst, majd néhány órára pihenni hagyták. Ezt a kézi kezelést egy bottal végezték, és nagy kézügyességet igényelt.

A cél az volt, hogy a citrusok héjában lévő apró hólyagocskákból a lehető legtöbb illóolajat nyerjék ki. Ezt követően a szivacs kezelte az eszenciákat felszívó szivacsokat, amelyeket aztán nagy agyagedényekben csavartak ki. Ez a módszer ma is létezik, de rendkívül ritka maradt.

A „kanalas” módszer

Egy másik régi hideg sajtolási technika, amelyet „kanalasnak” neveztek, abból állt, hogy egy kanállal vakarták le a citrusok héját, hogy begyűjtsék az eszenciát.

A mai hideg sajtolási technikák

Ma az új hideg sajtolási eljárások igen technikai szinten kidolgozottak és tökéletesítettek.

A gyümölcsök az ültetvényekről érkeznek, és kezelésük előtt 72 órán át helyben maradnak. Ezeket a citrusokat (citrom, bergamott…) ezután megmossák, és szükség esetén kézzel válogatják szét, hogy eltávolítsák a sérült gyümölcsöket.

A héjazó gép és a centrifuga

Ezután a citrusokat kis rekeszekbe helyezik, ahol mechanikus kaparóval — az úgynevezett „pélatrice”-szal (a neve franciául és angolul is azonos) — találkoznak. Ezt a gépet elsősorban a bergamott kezelésére használják.

Az egész gyümölcsöket ezután bevezetik ebbe a héjazó gépbe: a gép falai lehántják a zestet, majd megszurkálják a héjat, hogy felszabadítsák az illóolajat a mirigyek (az úgynevezett oleiferous mirigyek) belsejéből. A kapott keveréket — amely olajból és vízből áll — ezután a centrifuga választja szét.

Ez az eljárás „hidegen” zajlik, és nem igényel melegítést, ami lehetővé teszi az alapanyagok illatának igen hű visszaadását. Ezzel szemben a desztilláció vagy az illékony oldószeres kezelés esetén (lásd: Extrakció) az alapanyagokat melegítik.

Az narancsnál például a kinyerés az egész gyümölcsön végezhető el. A gyümölcsöt a héjával és a lével együtt préselik, majd a centrifuga lép működésbe, hogy elválassza a gyümölcslevet a héj eszenciájától.

Kezdetben ezeket a kezeléseket főként Olaszországban alkalmazták, mára azonban Brazíliában és Kaliforniában is elterjedtek.

A hideg sajtolással nyert alapanyagok: a citrusok

A hideg sajtolási eljárás kizárólag citrusokon alkalmazható. Íme néhány közülük:

• A bergamott: amelyet a „heszperidések legnemesebb virágának” is neveznek, ez a legkeresettebb citrus, mivel rendkívül sokrétű (lásd: heszperidés facetta). A bergamott főként Calabriából, Olaszország déli régiójából származik, ahol 1100 gazda termeszti ezt a citrust, és évente körülbelül 110 tonna illóolajat termelnek szezonként.
• A mandarin: Calabriában és Olaszország többi részén termesztik. Több fajtája létezik, mint a zöld mandarin, a sárga mandarin és a piros mandarin.
• Az olasz citrom: Szicíliában, Palermo, Messina és Siracusa körzetéből származik.

Az illóolaj-hozamok hideg sajtolás esetén

Íme néhány példa a hideg sajtolással nyert citrus-eszenciák hozamára:

• Az édes narancs: 1000 gyümölcs szükséges körülbelül 500–600 gramm eszencia előállításához.
• A bergamott: 1500 gyümölcs kell egy kiló illóolaj kinyeréséhez.
• A citrom: szintén 1500 gyümölcs szükséges egy kiló eszencia előállításához.

A citrusok és a nap

Tudni kell, hogy a citrusok rendkívül kényes alapanyagok, amelyek csak körülbelül 6 hónapig tarthatók el. A betakarítást követően ezeket a gyümölcsöket molekuláris desztillációval kezelik, hogy eltávolítsák belőlük a fényérzékenyítő anyagokat, mint a bergaptén vagy a furokumarinok, amelyek korábban napozás során elszínezési problémákat okoztak (lásd: Nyári parfüm).